A www.ezoterikuskonyvek.hu webáruházának felületén süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat. Bezárás
Termékek Menü

Fáj a válla? Lehet, hogy depressziós

Alig van ember, akinek ne fájt volna legalább egyszer életében a nyaka, háta, dereka, válla, csípője, térde, lába. A kellemetlen érzés gyakran már a pihentetéstől is elmúlik, de a házi praktikák nem mindig hatásosak.

Az ízületi betegségek kezdetben csak átmeneti kellemetlenségekkel járnak, amelyek egy idő után elmúlnak. Az élet későbbi szakaszaiban azonban egyre gyakrabban okoznak panaszt, illetve a tünetek egyre súlyosabb formában jelentkezhetnek, idültté válhatnak, rendszeres kezelést, állandó gondozást, orvosi felügyelet igényelnek. A mozgásszervi bajok Magyarországon népbetegségnek számítanak, a lakosság jelentős hányadát érintik, gyakran vezetnek rokkantsághoz, és ez jelentős anyagi terhet ró a családokra illetve az államra. A kialakult mozgásszervi elváltozások ugyan a legtöbb esetben nem visszafordíthatók, de a további romlásuk megállítható. A panaszokat okozó tünetek enyhíthetők, sőt gyakran megfelelő kezeléssel meg is szüntethetők. A problémák kialakulásában szerepet játszanak a genetikai sajátosságok, az életkor, de fontos tényező a mozgásszegény életmód, az ülőmunka, az elhízás, a helytelen táplálkozás, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás is. „Ezért fontos a mozgásfunkciók eltéréseinek mielőbbi felismerése, kezelése” – mondja dr. Varga Boglárka a Péterfy Sándor utcai kórház osztályvezető főorvosa, reumatológus, fizioterápiás és mozgásszervi rehabilitációs szakorvos.

A háziorvos az első szűrő

A mozgásszervi betegségek, és számtalan degeneratív elváltozás megelőzhető a preventív kezelésekkel. Az időben kezdett gyógytorna például kiemelkedő jelentőségű a gerincferdülés és a gerincsérv gyógyításában – mondja Kövesdiné Martin Nóra a Svábhegyi Mozgásszervi Gyógyulda gyógytornásza, aki fülakupunktúrával és kinezio-tape módszerrel is a gyógyít. „Nagyon fontos, hogy ha alternatív gyógymódokat választunk, akkor is vizsgáltassuk ki magunkat. Volt például egy sportos fiatalember, aki azzal jelentkezett nálunk, hogy fáj a gerince, s a fájdalom kissé átsugárzik az ágyéki szakaszba, a combjába is. Ezek a tipikus tünetei a négyes-ötös csigolya érintettségének. Főként, hogy tudtuk, súlyemelő a fiatalember.

Csakhogy nem készült röntgen, és urológusnál sem volt, ezért mindenféle kezelés helyett elküldtük kivizsgálásra. Kiderült, hogy a huszonhét éves sportolónknak prosztatarákja van. Nőknél az éjszaka jelentkező, krónikus derékpanaszok mögött gyakran petefészek gyulladás, vagy más nőgyógyászati probléma van.”

Varga Boglárka szerint probléma az is, hogy a háziorvosok automatikusan az ortopédára vagy reumatológushoz küldik a beteget, ha a tünetek mozgásszervi megbetegedésre utalnak. „Gyakori, hogy belgyógyászati, onkológiai vagy egyéb megbetegedése van a betegnek, és mégis hozzánk kerül. Ezért lehet 4-6 hét az állami intézményekben a várakozási idő, a magánrendelőkbe viszont csak azok tudnak elmenni, akik meg tudják azt fizetni.”

 

Itt beteg, mégis ott fáj

Amikor mozgásszervi megbetegedés van a fájdalom hátterében, akkor sem feltétlenül ott fáj az ideg, ahol megsérült, hanem jellemzően valahol a lefutása mentén. Gyakran előfordul, hogy valaki combfájdalommal jelentkezik a rendelőben, amely lesugárzik a térdébe, de a derekának – elmondása szerint –

semmi baja. Aztán kiderül, hogy a térde sem beteg, de a 4-5 csigolya között sérve van, s az ideg lefutása mentén jelentkezik a fájdalom, amely akár a kislábujj melletti területén is kisugározhat. Varga doktornő szerint sokan a saját maguk felállította diagnózis megerősítéséért mennek orvoshoz, pedig a különféle fájdalmak hátterében a laikus számára elképzelhetetlen okok is állhatnak.

„Egy vállfájós páciens esetén arra is kell gondolnom, hogy talán nyaki gerincsérv, de akár tüdőrák is okozhatja a panaszát. Jóllehet a vállfájdalom hátterében elsősorban nyaki degeneratív elváltozás van, vagyis kopás, mert az emberek zöme egész nap kényszertartásban ül a monitor előtt. Az is lehetséges, hogy egy – akár sok évvel korábbi – sérülés okozza a panaszokat. Ám, ha a kezelés nem hat, arra is gondolni kell, hogy nincs-e csontáttét a nyakban. Egy fél évvel korábban szült kismama hátfájás miatt keresett fel, ami szülés után nem egy különleges állapot: szoptat, s fáradt is lehet egy hathónapos baba mellett. De a lapockatájéki vállfájdalom hátterében például epekövesség is lehet, amit a hasi ultrahang be is bizonyított. A fájdalom oka ugyanakkor súlyos pszichés gond is lehet, mint a nagyfokú stressz, depresszió vagy pánikbetegség.”

A reumatológus minden szakterületben jártas kissé, mert a fájdalom hátterében bármi lehet.

Egyéni terápia

A reumatológiai megbetegedéseket két nagy csoportra kell osztani. Az egyik a gyulladásos, a másik az úgynevezett degeneratív kopásos megbetegedések. A tünetek alapján ebből a kettőből kell választani. Ha fiatalnak vannak kis ízületi fájdalmai (kar vagy kézfájdalma), akkor szinte mindig valamilyen autoimmun megbetegedés van a háttérben, az időseknél pedig általában a korral járó kopásos elváltozások.

„Ha derékfájdalommal jön valaki, annál gyakran nőgyógyászati probléma van a hátterében – mondja a főorvos asszony. – Mielőtt kiírom a komplex kezelést, minden esetben megkérdezem a pácienst, hogy tud-e rákos megbetegedésről, és hogy mikor volt rákszűrésen. De kopás, meszesedés és gerincsérv is okozhat derékfájást, sőt különböző izomfájdalmak is lehetnek a háttérben, noha ezek általában elmúlnak a különféle házi praktikáktól. Sérv esetén a konzervatív terápiát képviselem, mert a gerincsérvet meg lehet gyógyítani műtét nélkül is, egy jól felépített, egyénre szabott terápiával, ha teljesül két feltétel: nincs a betegnek vegetatív tünete – nincs gondja a széklet- és vizelettartással – és ne legyen 24 órán túl fennálló bénulása. Ma már tudjuk, hogy nem a hátizmok, meg a derekunk izomzata, hanem az elülső törzsizom tartja az ágyéki gerincet, ergo azt kell megerősíteni.”

A derékfájás mögött azonban súlyos pszichés gondok is lehetnek, mint például a depresszió vagy a pánikbetegség.

Akinek a csípője fáj, annak is lehet gerincsérve, akkor is, ha a derekának semmi baja, de a csípő kopása, vagy akár gyulladásos folyamat is okozhatja a panaszokat. Sajnos gyakran daganatos áttét van a csípő területén, ilyenkor az is előfordulhat, hogy a beteg csípőcsontja spontán – minden külső behatás nélkül – eltörik.

 

Ha fáj a gyaloglás

A térdfájdalmat okozhatja a térd betegsége, esetleg a gerinc porckorong kopásos deformitása, de sokszor ez a csípőelváltozások első tünete. Előfordul, hogy a csípő már alig mozog, s a térd is fáj, pedig ott még semmiféle elváltozás nincs. Ha a medence állása nem szimmetrikus, az is okozhat térd problémákat. Régebben csak a két centinél nagyobb különbséget korrigálták az orvosok, ma már ennél kisebb alsó végtagi eltérést is. (A veszélyes operáció helyett egyszerűen magasító talp, vagy parafa sarokemelő kerül a megfelelő oldali cipőre.)

A boka ritkábban fáj, a bajok megelőzése tekintetében az az általános nézet, hogy gyerekkorban lúdtalpbetétet nem adunk, inkább tornáztassuk a gyerek lábfejét. Ez viszont nehezen kivitelezhető, mert a gyerek nem fogja esténként a lábujjaival szedegetni a földről a papírfecniket. S bár a társadalombiztosító támogatja, épp a kicsiknek nem szokás betétet felírni, szemben a felnőttekkel, akiknél ugyanúgy kialakulhat a betegség: főként terhesség, nagyfokú hízás esetén, amikor a talp kis izmai elvesztik a tartásukat, és már nem képesek boltozatosan felhúzni a lábtőcsontokat. Ilyenkor alakul ki a kalapácsujj, a bütyök.

 

Mi a különbség az ortopédia és a reumatológia között?

Az ortopédia a csontváz és az ínak, az izmok, és szalagok veleszületett, valamint szerzett deformitásainak, megbetegedéseinek konzervatív kezelésével és helyreállító sebészetével foglalkozó orvostudományág.

Az reumatológia a mozgásszervek – gerinc és ízületek – fájdalommal és/vagy működészavarral járó, nem traumás eredetű megbetegedések konzervatív, azaz nem műtéti kezelésével foglalkozó orvosi tudományág. Reumatológus foglalkozik a gerinc, a porckorongok, a csontok, ízületek, az azokat körülvevő szalagok, inak, izmok megbetegedéseivel.

 

Ne halogassa!

Laikusok számára nem szükséges tudni, hogy melyik szakrendelés pontosan mivel foglalkozik, ugyanis először mindig a háziorvoshoz kell fordulni a mozgásszervi problémákkal, ő ad szakbeutalót.

Sajnos gyakran hagyjuk az utolsó pillanatra a panaszok kivizsgálását, mondván, biztosan elmúlnak, vagy éppen a korunkra fogjuk a kellemetlen tünetek megjelenését. Általánosságként elmondható, hogy mindenféleképpen érdemes orvoshoz fordulni, ha 1-2 héten belül nem múlik el az ízületi fájdalom. Sőt – noha a Google keresőjében minden orvosi témára sok ezernyi találat van –, inkább így se próbáljuk meghatározni, hogy ízületi izom, vagy egyéb fájdalomról van szó. Egyszerűen kérjük orvos véleményét.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Akinek néhány hétnél régebben fennálló fájdalmai vannak a test bármely területén (gerinc, csípő, váll, térd, könyök, boka), vagy úgy érzi, hogy merev lett a mozgása, zsibbad valamely végtagja, feltétlenül forduljon a háziorvosához!

 

Gyógyító színes szalagok

A műtét, a rendszeres gyógyszerszedés sokszor elkerülhető gyógytornával, masszázzsal, különböző régi/új fájdalomcsillapító, rehabilitációs módszerrel. Ilyen a viccesnek tűnő tape kezelés is, ahol élénk rózsaszín, lila, kék és fekete szalagokat ragasztanak a bőrre – látszólag kusza terv alapján. A test öngyógyítását támogatják ezzel, természetesen komoly anatómiai tudással a háttérben.

A hetvenes években egy japán kiropraktőr kezdett el a színes szalagokkal dolgozni. Az emberi bőrhöz hasonló elasztikus anyag nem tartalmaz gyógyszert, hatását az izmok, az ízületek, a vérkeringés befolyásolásával éri el. A tape-terapeuták nagy része nem foglalkozik a színnel, de a kineziológusok és a színterapeuták azokat is használják a gyógyításban. Régen a különböző színű szalagokat eltérő tulajdonságú ragasztóanyaggal vonták be, s a fekete vízálló is volt, de ma nincs ilyen különbség. Érdekes azonban, hogy amelyik szín a legközelebb áll a beteghez, az a szalag tovább marad fenn a bőrön. Egy elmélet szerint egyébként a kék gyulladáscsökkentő, a rózsaszín energetizáló, fokozza a teljesítményt, a bézs pedig semleges hatású.

A szalagokkal meg lehet támasztani az izmokat, de lehet nyújtani, lazítani is, például egy focista combhúzódásánál. Az úgynevezett fájdalomcsillaggal vákuumot képeznek, ami fokozza a vérkeringést, csökkenti a fájdalmat. De nyiroködéma-kezelést is lehet velük végezni.

A tape általában a rehabilitációt támogató eljárás, de önmagában is jelentős hatása van.

„Sajnos sokszor fordul elő, hogy egy-két kezelés után az emberek úgy érzik, már tökéletesen fel tudják ragasztani maguknak a szalagokat. De az sem jó, ha a kevésbé szakavatott edzők maguk kezelik így a sportolókat – figyelmeztet Kövesdiné Martin Nóra. – Egy jól felhelyezett tape 7-10 napig marad fenn, és elegendő kúraszerűen viselni. Érdekes, hogy ha a szervezetnek nincs rá szüksége, akkor sokkal gyorsabban elenged a ragasztó, és leesik.”

 

Tartja a kismamák hasát 

Terhesség idején sokat számít, ha a ferde hasizmokat megtámogatják. A kismama derekára ragasztott tape szalag segíti az egyre nagyobb pocak megtartását. De gyerekeknél vagy friss műtéteseknél is lehet alkalmazni, hiszen nincs mellékhatása.

Régi és új orvoslás

A manuálterápia a helyes ízületi működés helyreállítására irányuló fogások rendszere, amelyet elsősorban a gerincen és a medencén alkalmaznak, de gyakran sor kerül a többi ízület kezelésére is. A fogások többsége ugyan a népi csontkovácsok tapasztalatából és gyakorlatából származik, de ma már komoly orvosi, anatómiai alapokra építik.

A neurodinamika aránylag új kezelési módszer, amely az idegsérülés következtében keletkező izomgörcsöket oldja, az idegek lefutása mentén adott mechanikus ingerekkel. Tulajdonképpen az idegek hüvelyét húzva-nyújtva gyógyít, a reflexpontokon keresztül.

Szintén az ízületi fájdalomcsillapítás a célja a Guna Bioterápiának. Ez a klinikai vizsgálatokkal bizonyított szakkezelés hatékony megoldást jelent a sportsérülések kezelésében is, ráadásul a természetes összetevői nincsenek a doppinglistán, ezért élsportolóknál is bevethető. A hatóanyagot vékony tűvel juttatják a bőr alá, amely javítja a szövetek működését és felépülését, azonnali fájdalomcsillapító hatású, erősíti és stabilizálja a meglazult szalagrendszert és az ízületeket, s ezzel megelőzhetők az újabb elváltozások.

Nem elég férfias a gyógytorna?

Martin Nóra szerint az emberek nagy többsége szívesebben jár fizioterápiás kezelésekre, pedig hosszú távon a gyógytorna a leghatékonyabb a derék-, a gerinc-, a nyak és a hát panaszai ellen, illetve lúdtalp, csontritkulás és mozgásszervi panaszok esetén. A gyógytornász nincs egyedül a véleményével, de Driszku István személyi edző szerint leküzdhető az ellenérzés.

„Sokan idegenkednek a gyógytornától, ám más köntösbe bújtatva szívesen elvégzik a feladatokat. Főként az erősebb nem képviselői tartják rangon alulinak, ám ha arról mesélhetnek, hogy a tengerészgyalogosok edzésmódszerével szerzik vissza az erejüket, nincs gondjuk a gyakorlatokkal. Pedig a lényeg nem különbözik. Nagyon sok olyan rehabilitációs eszköz van, ami a régi-régi idők testneveléséből született. A TRX heveder is hasznos segítség a gerincproblémák, enyhe ízületi bántalmak, sportsérülések, műtétek utáni rehabilitáció esetén. Tizenéveseknél például sokszor okoz gondot a hanyag tartás, ami ellen szintén jó ez az edzésmódszer. De egy jól felszerelt kórházban is megtalálhatók ezek a hevederek” – mondja Driszku István TRX edző.

 

 

Tartalomhoz tartozó címkék: cikkek hír test